13. rész "Hello szépség"

Reggel arra keltem, hogy Harry lába konkrétan a számban volt. Lily Harry hátán aludt amit furcsáltam, mert este Lily még mellettem aludt a sátor legszélén. Niall foglalta magának a legnagyobb helyet és persze, hogy ő aludt középen. Óvatosan kimásztam melőlűk és próbáltam csendben lehúzni a sátor cipzárját. A tervem sikerült, de amint kiléptem a kerbe hatalmasat estem, mert valaki pont a sátrunk elött hagyta a cipőjét. Már a reggelem jól indult. Amikor leporoltam magamról a sarat, Liamat pillantottam meg aki a padon ült egymagában.
- Jó reggelt! - mentem oda hozzá mosolyogva.
- Neked is! - mondta egy kicsit fáradt hangon.
- Mióta vagy fent?
- Hát egy fél órája, de nem aludtam valami sokat, mert a kedves únokahugod egész este dumált.
- Ezért nem aludtam vele.- nevettem.- Dani bírt aludni?
- Hát ezt tőle kérdezd! - nézett a sátor felé ahonnan Daniele lépett ki.
- Jó reggelt! - jött oda hozzánk és Liamnak adott egy puszit. - Nem tudjátok mennyi az idő?
- Fél 12 lesz öt perc múlva. - feleltem.
- Mi?? Úristen rohannom kell tánc próbára. Liam el tudsz vinni?- kérdezte.
- Persze. Siessünk! - mosolygott Liam Danire és megfogta a kezét. Beültek a kocsiba és elhajtottak. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy milyen éhes vagyok, amikor egy cipzár csörrenést hallottam. Louis nézett ki a kis ajtón. Amikor meglátott elkezdett nevetni és olyan nagy lendülettel kedzett felém rohanni, hogy ő is ugyan akkorát esett mint én amikor kijöttem.
- Szép esés Louis! - mentem oda felsegíteni.
- Direkt volt. - mondta hangját lányosra változtatva. Én ezen annyira elkezdtem nevetni, hogy röhögő görcsöt kaptam és próbáltam néha levegőt venni.
- Emma nyugodjál már le! Valaki aludni szeretne! - mondta drága bátyám 'kedvesen'.
- Jó b-o-cs-i.- próbáltam normálisan beszélni, de a nevetéstől nem tudtam. Louis csak állt mellettem és nézett mint valami hülyét amitől mégjobban röhögnöm kellett. A nevetésemre szépen sorba jött ki mindenki a sátorokból. Amikor megláttam Perrie fejét, hogy milyen lesajnálóan néz rám egyből abbahagytam és komoly lettem.
- Tudod milyen jó volt a nevetésedre kelni? - kérdezte a hátam mögül Niall. Én azt hittem, hogy meg akar ölelni vagy valami, de nem, mert karjaiba vett és bedobott a medencébe.- Ilyen.- húzódott mosolyra a szája.
- Te Horan mostmár leállhatnál ezzel a 'ha valami nem tetszik belököm/bedobom a csajomat a vízbe' dologgal. Egy kicsit már elegem van belőle.
- Nekem tetszett.- jött oda Louis és megveregedte Niall vállát.
- Nekem is.- szólt oda Hazza mire mindenki nevetni kezdett.
- Na gyere, kihúzlak. - ajánlotta fel a segítségét Niall. Nem akartam berántani a vízbe, mert az már elég régi trükk, inkább jó szorosan megöleltem és beletörölköztem így ő is csúron víz lett.
- Huh Niall, Em rádizgult. - mondta röhögve Zayn.
- Zayn, ne adj nekik tanácsokat! - nézett csúnyán Harry Zayn-re mivel még is csak én vagyok a kis húgocskája akit meg kell védeni.
- Nyugi Hazza nem lesz semmi baj! - nyugtatgatta Lily.
- Hát én már bármit el tudok képzelni. - mondta flegmán Perrie és bement a házba. Zayn nem értett semmit ezért csak megrázta a fejét és utána ment.
- Emberek, mikor eszünk? Mert nagyon éhes vagyok.- kérdezte Niall.
- Te mikor nem? - kérdezte nyávogósan April.
- Na gyere csinálok neked! - húztam Niallt az ajtó felé.
- Nem majd én! - jött oda April és kihúzta Niall kezét az enyémből. Én csak néztem Aprile aki már be is ment a házba.
- Vigyázz rá! - jött mellém Lily.
- Te meg  tiedre! - mutattam Nicolára és Harryre akik épp röhögtek valamin. Lilynek egyből lehervadt az arcáról a mosoly.- Na gyere együnk valamit! - bementünk a konyhába ahol April Niallnak csinált melegszendvicset. Mi Lilyvel csak egy tál műzlet ettünk tejjel és már fel is mentünk az emeletre.

*Lily szemszöge*

Elég sokat beszélgettünk Emmával. Valahogy már nagyon régen csináltunk ilyen csajos beszélgetést, de nekem ez már nagyon hiányzott. Kibeszéltük Perriet és Zaynt meg még egy csomó embert. Már elég sok ideje lehettünk a szobába, mert megcsörrent Em telefonja és már láttam, hogy 3 óra van. Egy ideig ültem a Emma mellett, de aztán jeleztem kézjelekkel, hogy lemegyek megkeresni a többieket. Elhaladtam Zaynék szóbája elött ahonnan üvöltözést hallottam.
- Jobban szereted azt a ribancot mint engem igaz? - kérdezte kicsit hangos hangerővel Perrie.
- Ne nevezd őt így! - mondta mérgesen Zayn.
- Akkor minek nevezzem? Tudod mit? Leszarlak mindkettőtőket! - jött ki a szobából Perrie. Lesietett a lépcsőn és csak egy ajtócsapást hallottam. Nem tudtam mi történt, de ki akartam deríteni.
- Bejöhetek? - kopogtam.
- Gyere! - mondta szomorúan Zayn.- Hallottad?
- Hát nem volt nehéz nem hallani. De egyébként igazat mondott és tényleg szereted Emmát?- kérdeztem és Zaynre néztem. Elöszőr csak egy percig bámúlta a földet, aztán megszólalt.
- Tudod az az este amikor megcsókoltuk egymást az számomra felejthetetlen élmény volt. Mindíg próbáltam elfelejteni, de nem ment. Amikor Perrire nézek mindig bűntudatom van amiatt, hogy nem is igazából szeretem. Őt sokkal jobban szeretem barátként. De ha Emmára nézek, akkor csak arra tudok gondolni, hogy milyen szerencsés Niall, hogy megkapta.- fejezte be monológját.
- Hát, ha te így érzel, akkor ezt tiszletben tartom. De szerintem ezt elöbb Perrinek kellett volna elmondanod.- néztem a szemébe.
- Tudom. De megteszed nekem, hogy ez köztünk marad? - kérdezte.
- Persze. Lakat a számon. - mosolyogtam és kimentem a folyósóra, ahol épp Harry jött velem szembe.
- Hello Szépség? Hova hova? - kérdezte perverz mosolyával.
- Hozzád.- csókoltam meg mire elvigyorodott és berontott csókunk közbe a szobájába. Lerakott az ágyra és nyakamat kezdte csókolgatni aminek nem tudtam ellenélni. Pólóját levette magáról majd a sajátomtól is megszabadított.
- Készen állsz? - kérdezte mire én csak egy bólintással válaszoltam. Ez volt Harryvel a legcsodálatosabb de első alkalmam.

12. rész Az Este

Niallal gyorsan végeztünk a kert rendberakásával. Megeggyeztünk abban, hogy ő feltölti a medencét addig én meg pihenek. Leültem a napozó ágyunkra és élveztem ahogy a napsugarak melegítették fel a testemet. Nagyon jól esett, de sajnos nem tudtam sokáig élvezni ezt a pillanatot ugyan is valaki jéghideg vízzel lelocsolt.
- Niall mi a szart csinálsz?- ordítottam rá a locsólót fogo barátomra aki csak nevetett a dühkitörésemen.
- Én semmit. Csak azt hittem meleged van.- huzta sunyi mosolyra a száját.
- Na ezt még megbánod!- mentem oda hozzá és ráugrottam a hátára, csak hogy sajnos ő pont a medence szélénél állt, így mind ketten a vízbe estünk. Engem ez nem nagyon zavart megpróbáltam fejénél fogva a víz alá nyomni. Sikerült is és sikerült kb 10 másodpercig a víz alatt tartanom. Ő a vízben megfogta a bokámat így elvesztettem az egyensúllyomat. Lehúzott magához a vízbe és megcsókólt. Feljöttünk a vízből és kimásztunk a medencéből. Bementünk a házba átöltözni.
- Szexy vagy vízes ruhában!- kacsintott rám Niall már a szobámba.
- Hát akkor már nem sokáig leszek szexy.- mondtam és magamra csuktam a fürdőszoba ajtaját. Gondoltam mivel úgy is medencés buli lesz felvettem egy strandruhát és alá a fürdőruhámat. Felraktam magamra egy kis sminket ( mert a vízben lejött) és már kész is voltam. Mivel hamar kész lettünk mindennel, lementünk tv-t nézni. Amikor végre egy kicsit veszekedve, de megbeszéltük mit nézzünk megjött Harry és Lily.
- Niall gyere segíts sok a cucc!- kiabált a kertből Harry. Niall felpattant és kiment. Őt Lily váltotta fel aki mellém ült.
- Izgulsz?- kérdezte, de nem nagyon értettem a kérdését.
- Kellene?
- Igen. Itt lesz Danielle, Elenor és...Perrie..
- Nem izgulok. Jó buli lesz.- mosolyogtam rá. Még egy kicsit beszélgettünk amikor csöngettek. Gyorsan rohantam az ajtóhoz, majd kinyitottam.
- Elenor!!!- mondtam boldogan és megöleltem.- De örülök, hogy látlak!
- Szia, Em! Már nagyon rég láttalak. Sokat kell beszélnünk!- mosolygott.
- Héj! Nekem már nem is örülsz??- kérdezte felháborodottan Louis.
- Dehogynem! Lou!!- üvöltöttem és két puszit nyomtam az arcára.
- Emma ha kivisítottad magad, jönnél segíteni?- kérdezte Hazza.
- Ooo pardon! Már rohanok is kedves báttyám! Mit kell segíteni?
- Hadjad majd én megcsinálom! Addig te engedd be a többieket!- szólt Lily.
- Hát oké.- mondtam kicsit zavartan. Kimentem a konyhából, de még a kiváncsiság kedvéért visszanéztem a konyhába és láttam, hogy már falják egymást.- Öhm..így nem lesz kaja!- mondtam, de csak két szúrós pillantást láttam. Jobbnak tartottam visszamenni Elenorékhoz. Éppen Louis egy párnával ütögette Niall fejét, Elenor meg csak unottan ült a kanapé végén. Oda akartam menni Elenorhoz, de épp csengettek. Kinyitottam az ajtót és April és Nicola állt elöttem.
- Sziasztok!- mondtam.
- Szia, Emma! Harry?- kérdezte Nicola.
- Konyhában.- mutattam a konyha felé. Bement a konyhába én meg követtem őt.
- Harry! Úgy hiányoztál!- ugrott Nicola Harry nyakába.
- Te is nekem, csak hagyj egy kis levegőt venni.- röhögött Harry, de Nicola csak még jobban szorította magához. Félszemmel Lilyre néztem aki elég féltékenyem nézett a lányra. Megfogtam Lily kezét és felhúztam a szobámba.
- Mi a bajod?- kérdeztem.
- Ki ez a csaj?
- Nicola. Az unokanővérem vagy is nem vérszerinti, mert April féltestvére.
- És mért van ennyire jóban Harryvel?
- Kiskurok óta elválaszthatatlanok egymástól.- magyaráztam.
- De jó..- mondta nem túl boldogan Lily.
- Lily! A bátyám mindennél jobban szeret téged! Bíz benne!- bíztattam.
- Oké.- válaszolt Lily nem túl meg győzően.
Lementünk a többiekhez, de már kettővel több ember volt a nappaliban mint amennyien előzőleg volt.
- Szia Zayn.- mentem oda Zaynhez és megöleltem. Kicsit rosszul jött ki az ölelés, mert fél kezével Perrie kezét fogta aki azért sem engedte volna el.- Szia Perrie.- mondtam tettetett boldogsággal.
- Ne várd, hogy megöleljelek!- szólt oda flegmán és már el is ment a többikhez.
- Bocsi, én mondtam neki, hogy legyen kedves.- védte meg magát Zayn.
- Hát, én is így viselkednék a helyében.- mondtam nagyot sóhajtva. Közben Liam és Danielle is megérkezdtek akiket szintén üdvözöltem.
- Na ha mindenki mindenki itt van nem megyünk medencézni?- kérdezte üvöltve Harry közben a kezével az ajtó felé mutatott. Én Lilyvel ruhába mentünk ki, de a többiek már fürdőruhába voltak. Gondoltuk nekünk is kéne öltözni.  Mire levetkőztünk a többiek már a vízbe készülôdtek. Niall a medence szélén állt és mivel ő is belökött engem délelött meg akartam bosszúlni. A háta mögé settenkedtem és belöktem, de rögtön utána valaki engem is belökött. Felnéztem a vízből és Harryt láttam felettem aki lepacsizott Lou-val.Én észrevettem, hogy Elenor közeledik felénk, de ezt Louis nem vette észre így sikeresen a vízbe került. Majd sorban potyogtak be az emberek a vízbe. Amikor már mindenki kifürödte magát, kimentünk a vízből és tábortűzet raktunk. Leültünk a tűz köré, de elötte még Niall visszament a házba a gitárjáért majd leült mellém és énekelni kezdtünk. Elöszőr elénekeltük a Rock me-t aminek Harry elfelejtette a szövegét, de ezen Nicola jót röhögött és utána következett az én személyes kedvencem az Irresistible. Mindenki énekelt belőle egy sort még az is akinek nincs valami jó hangjuk például Lily. Louisnak támadt egy olyan remek ötlete, hogy mindenki aludjon itt és sátorozzunk. Ez mindenkinek nagyon tetszett csak az volt a bökkenő, hogy csak 3 háromszemélyes sátorunk volt. Mindenki eltervezte, hogy kivel fog aludni. Az eredmény az lett, hogy Louis-Elenor-Zayn-Perrie, Harry-Lily-én-Niall, Liam-Danielle-April-Nicola alszanak együtt. Hát szűkösen de elfértünk. Olyan hajnali fél 5-kor mindenki el is aludt..
.

11. rész Készülődés

Reggel nagy csapkodásra keltem. Szerintem a zaj a konyhából jött. Hallottam még egy nagy koppanást és egy jól megfogalmazott káromkodást Zayn szájából. Ránéztem a mellettem fekvő Niallra, aki még aranyosan aludt.Nem akartam felébreszteni, de meg akartam nézni, hogy Zayn mit csinál a konyhában. Ovatósan kibújtam Niall karjai közül és lemásztam az ágyról. Megkerestem a papucsomat és mit sem törődve azzal, hogy 5 fiú van rajtam kívül a házban lementem egy szál pizsamában a konyhába, ami jelen esetben egy short és egy újjatlan póló volt.
- Zayn hol vagy? - kérdeztem.
- Itt. - hallottam meg a hangját a kamra felől.
- Mit keresel ott?
- Kávét.- kijött a kamrából és nekem el állt a lélegzetem ugyan is Zaynen csak egy alsónadrág volt.- Kérsz? - nyújtotta felém a kávés üveget. Szerintem egy kicsit túl sok ideig időzhetett tekintetem felsőtestén, mert csak arra lettem figyelmes, hogy az egyik kezét arcom előtt húzza végig a levegőben. - Emma, azt kérdeztem, kérsz kávét? - ilyenkor már kénytelen voltam a szemébe nézni.
- Mi? Ja igen, kérek.- hebegtem valamit, mire ő csak egy mosollyal válaszolt. - Zayn te gyúrsz?
- Ja. Járok futni.- kacsintott rám.
- És nem akart valami pólót felvenni?- kérdeztem.
- Még egy kicsit élvezem ahogy bámulsz engem.- mosolygott sunyi vigyorral.
- Na azt várhatod.- szerencsére pont készen lett a kávém, ezért gyorsan elvettem az asztalról és felrohantam Zayn elöl a szobámba. Niall még mindig aludt. Fogalmam sincs, hogy tud ennyit aludni.

Lefeküdtem mellé, de egy kis idő múlva unatkozni kezdtem. Elkezdtem Niall haját birizgálni, de erre sem kelt fel. Gondoltam elmegyek zuhanyozni mivel tegnap elfelejtettem. 20 perc alatt megfürödtem, de nem tudtam eldönteni mit vegyek fel, ezért egy szál törölközőben álltam a szekrényem előtt. Amikor sikerült kiválasztanom a ruhámat visszamentem a fürdőbe és felöltöztem. Hajamat kivasaltam majd kontyba tettem. Visszamentem a szobába, ahol Niallt ébren találtam. Oda mentem hozzá és megpusziltam.

- Jó reggelt! Azt hittem már soha nem kelsz fel.- mosolyogtam.

- Pedig többet lehetnél csak egy törölközőben. Vagy van egy jobb ötletem...- vette fel a gondolkodós pózát.- Vagy anélkül.- vigyorgott rám perverz mosolyával.

- Álmodban Horan! Csak álmodban!- felálltam mellőle, de ő csuklómnál visszahúzott és megcsókólt. De ez nem olyan lány csók volt mint szokott lenni, hanem egy kicsit vad. Maga felé fordított az ágyon és csókunk közben a pólómat kezdte felhúzni.Én nem ellenkeztem így a pólómat a földre dobta. Már csak egy melltartó volt rajtam és egy rövidnadrág. A nadrágomat is le akarta rólam venni, de ezt már nem engedtem neki.

Nem azért, mert nem akartam, mert szívem szerint ezt akartam mindennél jobban, de valahol éreztem, hogy ez nem helyes mivel még csak tegnap óta vagyunk együtt. 

- Niall mit művelsz?- kérdeztem válaszát meg sem várva, mert pólómmal a kezemben kirohantam a szobából. Szerencsére senki nem látott meg így gyorsan felvettem a pólóm. Le akartam menni a nappaliba, de Niall utolért.

- Emma figyelj hülye voltam. Gyere vissza beszéljük meg! - kérte és kezemnél fogva visszahúzott a szobámba. 

- Tényleg nagyon hülye voltam, de viszont az elején nekem úgy tűnt, hogy nem ellenkezel.

- Figyelj Niall! Én ugyan annyira szeretném ezt veled, mint te velem. Csak valahogy ennek még nincs itt az ideje.

- Persze megértem. Majd ha te is készen állsz akkor csináljuk!- kacsintott rám perverz vigyorával. Én erre csak egy fejrázással válaszoltam. Megvártam amíg az ír manóm elkészült és utána lementünk a többiekhez.

- Na megjöttek a szerelmesek.- utalt ránk Louis fülig érő mosollyal.

- Mi a mai program?- kérdezte Liam.

- Hátul a kertben medencézés plusz egy kis party.

- Hívhatok barátnőket?- kérdezte April.

- Nekem mindegy csak sokan legyünk!- mondta Harry.

- Jön Elenor!- vágta rá Louis.

- Danielle is.- értett egyet Liam.

- Perrie is.- mondta Zayn és utána rám nézett. Kicsit kellemetlenül éreztem magam mivel mindenki engem bámult.

- Most mit néztek?- kérdeztem nem túl kedvesen.

- Semmit.- vágta rá mindenki és máshová nézett.

- Akkor szerintem Zayn, Liam, Louis ti menjetek a csajaitokért. Niall, Emma ti maradjatok itthon és csináljátok meg a kertet meg a medencét. Lily meg én megyünk kaját venni!- mondta Harry.

- Miért nem mi megyünk kaját venni?- kérdezte Niall értetlenül.

- Mert ti ketten megvennétek az egész kajás boltot!- válaszolta mire mindenki bólógatni kezdett.

- És én mit csináljak?- kérdezte April.

- Te menj hívd a nővéredet! Remélem eljön.- utalt Harry az unokanővéremre Nicolra.

Mindenki gyorsan elindult a dolgára amit Harry adott neki. Szerintem mindenki nagyon várja az esti bulit.

10. rész Hosszú nap

Louissal való beszélgetésem után lementem a többiekhez akik valami filmet néztek. Csatlakoztam hozzájuk,de annyira nem tudtam a filmre figyelni Louis hülyeségei vagy April vihogása miatt. A film végénél egyszer megszólalt a telefonja. Kiment a kertbe és ott telefonált. 10 perc múlca viszajött és nyávogós hangján megszólalt.
- Van egy nagyon jó hírem.- mondta és itt egy kis szünetet tartott.- Vasárnapig itt marodok veletek.- én a többiekre néztem akiket annyira nem zavart a dolog de Harry arcán láttam egy kis félelmet.
- De ma még csak szerda van.- mondtam csalódottan, de ezt April nem vette észre.
- Ugye milyen jó?- üvöltötte és szorosan magához ölelt. Én nem öleltem vissza, de ez őt nem nagyon zavarta.
- Harry, családi gyűlés, most!-  parancsoltam rá és a lépcső felé mutattam, hogy menjünk fel. Ő vette az adást és jött mögöttem a lépcsőn.
Bementem a szobájába és leültem az ágyára. Ő ugyan ezt tette.
- Valamit ki kéne találni, hogy ne maradjon itt.- tanácsoltam.
- Jaj hagyjad már! Pár napot csak kibírunk. És amúgy is anyira nem vészes a csaj. Mostanában tök jó fej.
-Mi van Harry? Nem emlékszel, hogy kiskorunkban amikor mentünk hozzájuk inkább kint maradtunk a kocsiba amíg anyuék bennt voltak most meg azt mondod, hogy nem vészes? Harry én nem ismerlek.
- Inkább én nem ismerlek. Mióta lettél te ilyen hisztis csitri? Neked semmi nem jó. Smárolsz az egyik legjobb haverommal akinek van barátnője. Oké ezt még elnézem neked, de azt, hogy itt sírsz Niall karjába és sajnáltatod magad, bocs Em, de szerintem én nem ismerek rád.
- Mondja ezt az aki jár a legjobb barátnőmmel és ezt nem képes nekem elmondani.- rácsaptam az ajtaját és berohantam a szobámba. Hogy mondhat ilyet a saját bátyám? Én nem nézem hülyének Niallt és már Zayn-éktől is bocsánatot kértem. Tudom elszóltam magam róla és Lily-ről, de jobb dologgal nem tudtam visszavágni. Dühösen lerohantam és kiléptem az ajtón. Direkt nem figyeltem a többieket akik nézték a düh kitörésemet.

*Harry szemszöge*

Én csak álltam az ajtóm elött, mint valami hülye és próbáltam megemészteni Emma utolsó mondatát. Vajon honnan tudhat rólunk? Lily-vel megbeszéltük, hogy nem mondjuk el senkinek és én bízok benne. De akkor honnan tudhatja? Lehet, hogy Lily még is elmonda? De akkor mi volt az a mondata, hogy nem képes elmondani neki. Ezen gondolkoztam amikor valaki kopogott.
- Harry bejöhetek?- kérdezte Lily.
- Persze, gyere!- mondtam. Bejött a szobába és leült mellém.
- Mi történt Emmával?- kérdezte, de én csak a földet bámultam.
- Összevesztünk.- feleltem egyszerűen.
- Bővebben?- kérdezte, de én nem válaszoltam csak a földet néztem továbbra is.- Harry nekem elmondhatod!- államnál fogva felemelte a fejemet így kénytelen voltam gyönyörű szemébe nézni.
- Lily tud kettőnkről.- mondtam kissé idegesen.
- Mi? Még is honnan?- kérdezte aggódóan.
- Fogalmam sincs.
- Utána megyek!
- Miért elment?- kérdeztem meglepedten.
- Igen kirohant, de utána megyek.
- Hozd haza és beszélj a fejével!- mondtam és közelebb húztam magamhoz, hogy meg tudjam csókolni.- Szeretlek!-suttogtam.
- Én is.- felelte mosolyogva.Lementünk a lépcsőn. Én a fiúkhoz ültem tv-zni, Lily meg felvette a cipőjét.
- Te meg hova mész?- kérdezte a konyhából kilépő Niall Lily-től.
- Megkeresem Emmát.
- Mért hol van?- kérdezte idegesen.
- Összeveszett Hazzával és elrohant.- vázolta fel a helyzetet Lily.
- Megyek veled!- mondta Niall ellenmondást nem tűrő hangon.
- Nem Niall, ezt én csesztem el ezt nekem kell helyrehozni.- mondta Lily. De Niall még most sem adta fel.
- Akkor legalább had vigyelek el kocsival vagy valami!
- Miért fontos ennyire neked Emma?- szólt bele a vitába Zayn.
- Ajj basszus nem elég egyértelmű? Niall szereti Emmát és Em is szereti őt. Láttam, hogy megy Niall együtt aludni Emmához és...- a mondatot nem tudta befejezni Louis, mert Niall a szavába vágott.
- Egyáltalán nem biztos, hogy ő is szeret engem.
- Szeret téged!- mondta sóhajtva Lily és kilépett az ajtón.

*Emma szemszöge*

A közeli parkba mentem kiszellősztetni a fejemet. Harryvel mindig idejártunk kiskonkban. Amikor leültem egy padra megszólalt a telefonom. A képernyőn Lily neve állt. Elöszőr nem akartam felvenni, de utána meggondoltam magam.
- Hol vagy?- üvöltött bele a telefonba.
- Mit érdekel az téged?- feleltem flegmán.
- Emma Styles! Ne merj nekem makacskodni, indulj el ahol vagy és told a seggedet a kisházhoz!- és letette a telefont. A kisházhoz mentem amit még Lily bátya épített tavaly. 10 perc múlva odaértem és Lily már a padon ült.
- Miért hívtál?- kérdeztem.
- Hogy miért? Ez most komoly kérdés? Emma csak szó nélkül eltűntél és mindenki aggódott érted.- mint ha meg sem halottam volna amit mondott másról kezdtem el beszélni.
- Mióta jártok Harryvel?
- Tudod a bulin nem csak te csináltál hülyeséget. Én össze jöttem Harryvel.- felelte egy kis szünetet hagyva a két mondat között.
- És miért nem mondtad el? A legjobb barátnőd vagyok. Ráadásul ő a bátyam.
- Em, én el akartam mondani csak egy kis idő kellett.
- Idő?! Én mindent el szoktam neked mondani.
- Jó. Válaszolj egy kérdésre! Mi van közted és Niall közt?
- Semmi vagy is párszor megcsókolt meg aludtunk már együtt, de nem járunk.
- Emma Niall szeret téged. Bármit meg tenne érted. Most is szíve szerint utánad jött volna, de nem engedtem neki.
- Tényleg?
- Igen Emma.- magamhoz húztam és megöleltem.- Na gyere menjünk haza!
- Várj csak még egy kérdés!- megálltam és a szemébe néztem.- Tényleg szereted Harryt?
- Mindennél jobban.- mondta és elpirult.
- Amikor hazaértünk Harry ült egyedül a kanapén és tv-t nézett. Amikor meglátta, hogy megjöttünk oda jött hozzánk és megölelt.
- Emma sajnálom azt amiket mondtam.
- Nem én sajnálom! Ti vagytok azok akiket a legjobban szeretek és csak örülni tudok nektek.- öleltem meg mindkettőjüket.- Niall merre van?
- Szerintem a szobájában.- mondta Hazza.
Felmentem a lépcsőn és egyenesen Niall szobája felé mentem. Kopogtam és benyítottam hozzá. Niall az ágyon ült és a telefonját nyomkodta. Amikor meglátott felállt és rám nézett. Én nem mondtam semmit csak odarohantam hozzá és megöleltem. Éreztem, hogy kicsit meglepődött, de utána viszonozta ölelésemet.
- Niall mondhatok valamit?
- Persze, bármit!
- Szeretlek!- amint kimondtam ezt a szót arcomat az övé felé fordította és jó hosszan megcsókolt.
- Én is szeretlek.- mosolygott.
Még kicsit beszélgettünk, de utána Niall mellkasán elnyomott az álom.

9. rész Nem várt személy

Hát ez a számomra nem kedves személy nem volt más mint, April az unkahúgom. Egyszerűen gyülölőm ezt a csajt. Tudom nem szép ilyet mondani a saját rokonomra, de hát én rühellem őt. A 16 évével, festetett szőke hajával és nyávogásával az őrületbe tud kergetni. Amióta Harry híres lett azóta April mindig azzal dicsekedig, hogy az ő unoka batya egy hatalmas nagy sztár. Na, de térjünk vissza a jelenbe. Ott állt elöttem teljes életnagyságban. Én gondterhelten Niallra néztem aki szokásához híven csak mosolygott mire én megforgattam szemeimet. Már épp be akartam menni az ajtón, amikor Mrs. Szőke (April) a nyakamba ugrott.
- Szia, Emma.- sipákolta a fülembe.
- Szia April.- mondtam tettetett boldogsággal. Már egy perce csak szorított magához amikor megszólalt.
- Jaj mit álltok ott kint? Gyertek nyugodtan be!
- De kedves vagy! Kösz, hogy beengedsz a saját házamba.- mondtam flegmán. Erre a mondatomra Harry felröhögött, aki idő közben April mellé állt. Én csak alréb löktem Mrs. Szőkeséget és beléptem a házba.
- Mi a kaja?- kérdezte nem más mint persze Niall.
- Nem előbb ettél?- kérdezte Liam.
- Nem, mert letámadtak minket a fotósok ezért elmenekültünk.- magyarázte Niall.
- Óoo szegény Niall már több mint 3 órája nem evett semmit.- mondtam tettetett aggodallommal mire ő csúnyán nézett rám.
- Héj ez nem vicces! Lemegy a vércukrom.- védte meg magát.
- Persze-persze.- hagytam rá és felrohantam a szobámba. Leültem a laptopomhoz és felmentem twitterre, amikor egy kéz karolta át a derekamat. Egyből mégéreztem jellegzetes finom illatát és elmosolyodtam.
- Kopogni nem szoktál, drága Niall?- kérdeztem nevetve.
- Hupsz. Elfelejtettem.- mondta azzal a cuki ír akcentusával és sunyi mosolyával.
- Na majd én megtanítalak!- kacsintottam rá és egy puszit akartam nyomni az arcára csak, hogy ő elfordította a fejét és szájara ment.- Na ezt most megbánod.- mondtam és hozzám egy legközelebb lévő tárgyal fejbe ütöttem ami jelen esetben egy füzet volt.
- Héj ez fájt! Kérek gyógypuszit!- mondta akaratosan.
- Na arról álmodozz Horan!- mondtam és becsaptam magam mögött az ajtót. Le akartam menni a többiekhez, de Harry szobájából beszélgetést hallottam pontosabban Lily és Harry hangját. Oda lopakodtam az ajtóhóz és a kis résen belestem.
- Mi van ha rájönnek a többiek?- kérdezte Lily.
- Semmi nem lesz. Tudod, hogy mindennél jobban szeretlek!- mondta Harry és MEGCSOKÓLTA Lilyt. Azt hittem rosszul látok. Harry és Lily? A két ember akit legjobban szeretek. De vajon mióta vannak együtt és Lily miért nem mondta el nekem? Gondolatmenetemet egy ajtónyitás szakította meg. Louist pillantottam meg aki szintén engem nézett. Gyorsan úgy csináltam mintha nem álltam volna Harryéknél ezért visszaindultam a szobám felé csak, hogy Lou berántott a vendégszobába ahol ő és Zayn aludtak együtt.
- Mi van közted és Niall közt?- kérdezte úgy mintha ő lenne Sherlock.
- Őő semmi. Miért mi lenne?
- Emma egész nap rólad beszél és múltkor láttam, hogy fogtátok egymás kezét és tegnap egész véletlenül mentem este wc-re és láttam, hogy Niall megy be a szobádba. Szóval újra megkérdezem mi van Niall és közted?- úgy éreztem magam mint valami kihallgatáson, de nem mondhattam el neki az igazságot.
- Igen Louis, múltkor véletlenül fogta a meg a kezemet és tegnap este csak visszaadta a telefonomat amit odaadtam neki.- Louis úgy nézett rám mint valami hülyére.
- Hát kikérem magamnak ezt a hangnemet. És kicsi lány mi még számolunk.- nézett rám tettettett felháborodottsággal és ágyáról felvett egy kitömött galambot.- És ha most megbocsájtasz, Kevinnel távozunk.- vállára felvette a galambot és kilépett az ajtón. Hát valahogy úgy érzem én már Louison nem tudok meglepődni.

8. rész Éhesek vagyunk

Reggel arra ébredtem, hogy egyedül fekszek az ágyban. Ránéztem az órára 9 óra volt. Gondoltam felhívom Lilyt, mert már úgy is rég beszéltünk. Elkezdtem hívni, de ő ki volt kapcsolva. Bekapcsoltam a laptopomat és felnéztem facebook-ra hogy fent van-e. Fent volt. Rá is írtam.

Emma üzenete: Szia! Nem jössz ma át?
Lily üzenete: De. Fél óra múlva ott vagyok. Szia.
Emma üzenete: Szia.

Gondoltam ha fél óra múlva lesz itt akkor gyorsan elkészülök. Felöltöztem és még volt egy kis időm ezért felmentem twittere. Már vagy 10 perce gépeztem amikor valaki kopogott.
- Emma!- hallottam meg Lily hangját. Gyorsan az ajtómhoz rohantam és megöleltem őt.
- Basszus olyan rég láttalak!
- Én is téged! Amúgy mért vagy itt fent? Mindenki lent van.-mosolygott rám és megfogta  a kezemet és levezettet. Amikor leértünk különös látvány fogadott. Mindenki a tv előtt ült és bámulta azt.
- Mit néztek?- kérdeztem kicsit hirtelen mert a fiúk megijedtek és rémülten rám néztek.
- Semmit. Nem érdekes.- mondta Hazza és gyorsan kikapcsolta a tv-t. Túl gyorsan. Ez egy kicsit furcsa volt.
- Ki kajás? Mert én nagyon.- kérdezte Niall.
- Én!- felelték egyszerre a fiúk.
- Menjünk Nando's-ba.- övőltötte Niall.
- Ne már! -mondta egyszerre a négy fiú.
- Niall én elmegyek veled.- mondtam.
- Harry bírom a húgod.- kacsintott egyet a bátyámra és szorosan megölelt.- Na de induljunk mert éhen halok!- szó szerint kirántott az ajtón és elkezdett futni.
- Niall várj már meg! Most nagyon nincs kedvem futni!- amint kimondtam ezt a mondatot ő odajött hozzám belenézett a szemembe és a hátára dobott. Mindenre számítottam kivéve erre.- Ne, tegyél le!- üvöltöttem és a hátát ütögettem.
- Inkább futsz?- kérdezte a hangjából ítélve mosolyogva.
- Inkább.- letett a hátáról és az ujjait az enyémre kulcsolta. Én csak mosolyogtam ezen, de egy valamit nem értetem. Ha nem járunk akkor miért csinál ilyeneket? Egyáltalán miért engedem neki? Nem szabadna azt hinnie, hogy ilyen könnyen megkaphat, de valamiért nem akartam elengedni a kezét. Beértünk a Nando's-ba és egy csapat lány rohant felénk.
- Úristen az ott Niall Horan és Emma Styles.- sikította egy lelkes rajongó amitől beszakadt a dobhártyám.
- Szerintem menjünk el innen.- suttogtam Niall-nak és kirohantunk.
- Na és most hova?- kérdezte lihegve, mert kicsit futnunk kellett, hogy lerázzuk a rajongókat.
- Szerintem menjünk haza.- tanácsoltam.
- Oké.- mosolygott.
Amikor haza értünk rájöttem, hogy voltam olyan ügyes, hogy nem hoztam kulcsot ezért csak reménykedtem, hogy Harry-ék még itthon legyenek. Becsöngettem és rá 2 percre egy számomra nem kívánatos személy nyitott ajtót.

7. rész Felejthetetlen nap

Reggel arra ébredtem, hogy valaki átkarolja a derekamat én meg szorosan szorítom őt magamhoz. Felnéztem, hogy vajon ki lehet az. Niall feküdt mellettem. Éreztem lassú szívverését és, hogy milyen aranyos szuszog. Annyira jó érzés volt mellette feküdni ezért ráhajtottam fejemet a mellkasára. Szerintem ezt megérezte és elkezdett mozgolódni. Felnéztem az arcára és láttam, hogy mosolyog.
- Jó reggelt.- mondtam neki miközben még mindig rá néztem.- Hogy hogy itt aludtál?
- Tudod este beszélgettünk és csak azt vettem észre, hogy elaludtál mellettem ezért melléd feküdtem és engem is elnyomott az álom. De baj, hogy itt aludtam? Mert én úgy láttam, hogy különösen élvezted a helyzetet.- mondta fülig érő mosollyal.
- De, hogy baj. Mondjuk hallottam az este, hogy horkoltál ami egy kicsit zavart.- húztam az agyát.

- Na igen most találj ki valami kifogást.- én erre csak úgy válaszoltam, hogy neki vágtam a saját párnámat. Ezzel egy ideig elvoltunk ugyan is ő is elkezdett püfölni és csikizni. Én már sírtam a röhögéstől.
- Niall nem kapok levegőt. Hagyd abba.- mondtam nevetve. Ő abba hagyta a csikizést és a két csuklómat lefogta és az ágyhoz nyomta.
- Abba hagyom ha csinálsz nekem reggelit mert éhen halok.
- Csinálok.- adtam meg magam.- De egy feltétellel.
- Halljuk.
- El jössz velem találkozni Perrie-vel.- néztem mélyen a szemébe.
- El megyek.- amint kimondta a nyakába ugrottam és magamhoz öleltem.
- Köszönöm. Imádlak.- ujjongtam.- Na menj ki fel akarok öltözni.
- Muszáj kimennem? Előttem nem tudsz öltözni?- nézett rám boci szemekkel.
- Te egyre jobban hasonlítasz Harry-re.- mondtam nevetve és kilöktem az ajtómon. És csak ez után esett le, hogy mi történt. Egy ágyba aludtam Niallal. Úristen legszivesebben megöleltem volna az egész világot. Gyorsan kisminkeltem magam és felöltöztem.

Ránéztem az órára már 12 óra volt. Lerohantam Niall-hoz, hogy azért még se haljon éhen. A kanapén ült és tv-t nézett.
- Na mi van még sem vagy annyira éhes?- huppantam le mellé a kanapéra mire ő átkarolta a derekamat.
- De, hogy nem csak téged vártalak.- nézett mélyen a szemembe és magához húzott.
- Melegszendvics jó lesz?- kérdeztem.
- Persze. Csak gyorsan csináld mert már nagyon éhes vagyok.
Feltápászkodtam a kanapéról és elkezdtem csinálni a kaját. Idő közben Niall oda jött állítása szerint tanulmányozni, hogy hogy csinálom a melegszendvicset.
- Parancsolj!- adtam oda neki egy tálat amin 8 db (!!!) melegszendvics volt. Én csak 3 db-ot ettem gondoltam maradjon a többi fiúnak is majd ha felkelnek.
Niall rekord idő alatt megette. Kb olyan 10 perc alatt.
- Köszönöm. Nagyon finom volt.- ment ki a pulthoz és elmosni a tálját.
- Nincs mit. Szerintem is.- mosolyogtam rá.
- Jó reggelt!- hallottam meg Louis hangját a lépcsőről.- Mi a kaja?
- Melegszendvics.- mondtuk egyszerre Niallal amitől egymásra mosolyogtunk.
- Emma, mivel vett rá téged, hogy csinálj neki kaját?- kérdezte Louis.
- Az lényegtelen.- legyintettem.
- Ti nagyon gyanusak vagytok ma nekem.
- Aha..-néztem rá Louisra.
- Mikor indulunk?- kérdezte Niall teli szájjal ugyan is egy műzlit evett.
- Most. Öltözz gyorsan.- sürgettem.
- Hé héj héj. Hova mentek?- kérdezte Harry aki pont ekkor jött le a lépcsőről.
- Vásárolni.- vágtam rá reflexből, mert nem akartam, hogy tudják hová megyek.
Nagy nehezen elindultunk. Nagyon izgultam már a találkozás miatt.
- Csak nyugi.- mosolygott rám Niall és megfogta a kezem. De nem rendesen hanem az újjait az enyémre kulcsolta. Szerencsére közel van hozzánk a kávézó így hamar oda értünk. Már az ablakból kiszúrtam Perriet. Ahogy beértünk az ajtón Niall szorosabban fogta a kezemet. Leültem Perrie elé ő meg meglepetten nézett ránk.
- Ti jártok?
- Igen.- vágta rá Niall én meg furán néztem rá.
- Mióta?
- A buli elött jöttünk össze egy nappal.- most már értettem Niall csak meg akar védeni.
- Pontosan.- helyeseltem.
- És te meg tudsz bocsájtani ennek, hogy smárolt szinte a legjobb barátoddal?- kérdezte flegmán Perrie Niallt.
- Igen mivel ivott és ez velem is megtörténhetett volna. És te is megbocsájthatnál Zayn-nek.- húzott közelebb magához Niall és átkarolta a derekamat.
- Figyelj bocsánatot szeretnék kérni. Hülyeséget csináltunk Zayn-nel és ezt meg is bántam. Nagyon ki van az miatt, hogy nem beszéltek, mert ő mindennél jobban szeret téged. Kérlek bocsáss meg neki.- mondtam kérlelően Perrie-nek. Egy percig gondolkozott aztán megszólalt.
- Jó megbocsájtok neki, de ezek után ne számíts arra, hogy öribarik leszünk.- mondta és kiment a kávézóból.
Boldogan Niallra néztem aki mosolygott.
- Nagyon köszönöm.- öleltem meg. Már el akartam engedni amikor hirtelen vissza húzott és megcsókólt.
Annyira jó érzés volt. Talán életem egyik legjobb érzése. Amikor ajkát elvette az enyémről mélyen a szemembe nézett.
- Igazán nincs mit.- mondta sunyi vigyorral és újból megfogta a kezem.
Gyorsan elmentünk még vásárolni mivel azt mondtam Harry-nek, hogy oda megyünk. Amikor haza értünk már mindenki aludt. Felmentünk a szobámba és leültünk az ágyra.
- Ma is itt aludhatok?- kérdezte kedvesen.
- Amikor csak akarsz.- kacsintottam rá.
Mind a ketten elmentünk fürdeni és lefeküdtünk aludni. Én már majd nem aludtam amikor Niall elkezdett ficánkolni.
- Niall alszol?- kérdeztem.
- Nem. Jó éjt puszit akarok.- mondta és felém fordult. Adtam egy puszit az arcára és elfordultam.- Nem ilyet.- visszafordultam és felhúzott szemöldökkel néztem rá.- Ilyet akarok.- húzott magához és megcsókólt.
- Na most már tudsz aludni? - kérdeztem.
- Most már igen.
Ugyan úgy aludtunk mint tegnap. Ő átkarolta a derekamat én meg a mellkasára feküdtem.